Tervezési alaptérkép készítése Leica hozzávalókkal!

Cikkünkben bemutatjuk egy robotikus-mérőállomással történő felmérés főbb mozzanatait a tájékozástól, a vonalművel történő részletmérésen keresztül az adatok AutoCAD Civil3D-be történő importálásig.

Tervezési alaptérkép készítésére megannyi lehetőség kínálkozik a mai technológiák mellett. Feladatnak egy belterületi utca szakaszáról tervezési alaptérkép készítését tűztük ki. Ehhez egy MS60-as multistation-t és a 2016-os évben bemutatkozó GS16-os GNSS vevőt használtunk. A feladat végrehajtható TS16 mérőállomással is, azonban az MS60-as multistation több olyan hasznos tulajdonsággal rendelkezik, mint a Pieso meghajtás, az ún. Dynamic Lock (mozgó prizma rögzített követése), melyek jó szolgálatot tesznek egyemberes mérés során. A két műszer vezérlésére egy CS20-as Captivate kontrollert használtunk.

A felmérés során szabadálláspontokat hoztunk létre, melyekhez a szükséges számú alappontokat GNSS-szel mértük meg. Az álláspontok tájékozásakor lehetőségünk van arra, hogy a meghatározó pontjainkat a tájékozás során mérjük meg GNSS-el. Ha a pontot megmértük, egyből válthatunk TPS módba és mérhetjük is az első tájékozó irányt, így nem kell előre meghatároznunk és állandósítanunk az álláspontjainkat. Továbbá lehetőségünk van arra is, hogy egy előzetes rendszerben tároljuk a tájékozást anélkül, hogy további meghatározó pontokat mérnénk. Ezután elkezdhetjük a részletmérést majd, ha egy olyan helyre érünk, ami ideális további tájékozó pontok mérésére egy gombnyomással visszaléphetünk a tájékozásba, és onnan folytathatjuk, ahol abbahagytuk. Az álláspontunkon mért további tájékozó pontok hozzáadásával mindig frissítésre kerülnek a már rögzített pontok.

pic2

Az robottal történő mérés során folyamatos mérés üzemmódot használtunk, mely a leggyorsabb módja annak, hogy a keresztszelvényekben egymást sűrűn követő pontokat minél gyorsabban rögzítsük. Ha netán megszakadt a prizmakövetés, a műszer egy Cube Search kereséssel azonnal megtalálta azt, mely alatt mi haladhattunk következő pontunk felé, és nem kellett mozdulatlanul várakoznunk. A keresztszelvények felvételekor nagy segítséget nyújtott az úgynevezett cikk-cakk módszer használata, melynél az első keresztszelvényben rögzített kódok alapján a szoftver automatikusan váltott a soron következő kódra, ezáltal egyszerűsítve, és gyorsítva a munkát. Felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha egy olyan objektumhoz érünk, ami nem minden keresztszelvényben fordul elő. Ekkor egy új kódot adhatunk az eddig használt kódjainkhoz, melyet a következő keresztszelvényben, ha már nincs rá szükségünk egy gombnyomással átugorhatunk, vagy ki is törölhetünk a listából.

pic-3

A részletmérés során a vonalas létesítményeket vonalművel mértük fel. A vonalmű hallatán biztosan sokatoknak a fejében megfordult, hogy ez nem a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a terepi adatgyűjtésnek, és többet kell vele vesződni a terepen, mint amennyi idő alatt az irodában kiszerkeszthetnénk rajzunkat. A Captivate szoftverben a vonalművek létrehozását egy teljesen új felületen tehetjük meg, melyen a vonalművek a korábbi felületekhez képest sokkal könnyebben kezelhetők és több funkció áll a rendelkezésünkre, melyekkel lényeges időveszteség nélkül hozhatunk létre vonalakat.

pic4

A pontszerű objektumok szintén kódolva, kerültek felmérésre. Egyes pontokhoz például fához, átereszhez attribútum adatokat is rendeltünk, melyeket a feldolgozás során a blokkok automatikus méretezésére használtunk.

pic5

A robottal történő mérés mellett kipróbáltuk a GS16-os antennát önmagában is, mellyel a feljebb leírt kódolás hasonlóan megoldható. Néhány bemért pontot visszatűztünk, mellyel gyorsan leellenőriztük a tájékozásunk helyességét, majd a mobilinternet kapcsolatot megszűntetve kipróbáltuk a SmartLink-et, mely szépen hozta RTK korrekciók nélkül is a néhány centiméteres pontosságot.

pic6

A terepi mérésünk mit sem ér, ha nem tudjuk úgy beimportálni a feldolgozó szoftverünkbe, hogy az megtartsa az összes számunkra fontos információt, mint a vonalak stílusát, színét, kódját, pontszerű objektumok kódját és attribútum adatait. A gondos terepi felmérésünk, mely eddig lehet, hogy felesleges időpazarlásnak tűnt ilyenkor nyer értelmet, mivel az AutoCAD Civil 3D-ben egy megfelelően felkonfigurált XML importtal, minden mért vonalunk megtartja a maga stílusát, színét, és a kódja alapján a megfelelő rétegre kerül. A pontszerű objektumainkra pedig a szoftver kód alapján elhelyezi a megfelelő blokkokat, és az attribútumok szerint méretezi is őket. Az előnye ennek a módszernek, hogy a szerkesztési feladatokat nagyban csökkenti, hiszen már kész vonalaink vannak, melyek a megfelelő rétegeken helyezkednek el, és nem kell bajlódnunk a blokkok elhelyezésével sem, hiszen ez is megtörténik az importálás során.

cad3

A következő részekben részletesen megnézzük, hogy a vonalművek mérésére milyen lehetőségeink vannak, valamint a mért adatokat miként kell a Civil-be importálni a bemutatott eredmény érdekében.

pic9

Üdvözlettel,
Leica Geosystems
magyarországi csapata

Hasznosnak találod az oldalt? Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy. (Tendzin Gjaco)

%d blogger ezt szereti: