[Leteszteltük] Épületet mértünk GPS-szel

Akár egy az egybe – tehát külpontos mérés nélkül – is mérhetünk egy épületsarokpontot GPS-szel, ha a vevőnk rendelkezik dőléskompenzátorral, ami segít kiküszöbölni azt a korlátot, hogy fizikailag képtelenek vagyunk függőlegesen elhelyezni a mérendő ponton (épület sarka) a műszert.

A dőléskompenzált megoldásokról már beszámoltunk korábban, valamint az ilyen esetekben mintegy alternatív megoldásként alkalmazható külpontos mérésekről is írtunk, ezért ezeket itt részletesen nem fogjuk boncolgatni, helyette inkább megnézzük a gyakorlatot.

Az eredeti tervünk az volt, hogy leteszteljük mennyire képes folyamatos és stabil kapcsolatot biztosítani a GS18-ba beépített 4G modem, de ezt egy kicsit tovább gondoltuk és megspékeltük a bevezetőben taglalt teszttel is.

Lássuk a 4G tesztet először

Ehhez egy olyan területet választottunk, ahol nincs 3G és 3.5G lefedettség sem, viszont elérhető a 4G vagy más néven LTE szolgáltatás.

lefedettség3G és 3.5G lefedettség a tesztterületen
(Forrás: https://www.telekom.hu/lakossagi/szolgaltatasok/mobil/lefedettseg)
4G lefedettség4G/LTE lefedettség
(Forrás: https://www.telekom.hu/lakossagi/szolgaltatasok/mobil/lefedettseg)

Hogy rögtön a közepébe vágjunk, az eredmény meggyőző volt. A 4G adatkapcsolatot használva nem voltak szakadások az RTK korrekciókban, folyamatosan lehetett dolgozni. Ha a műszeren letiltottuk a 4G sávszélességet és csak a 3.5G-t használtuk, akkor ugyan kaptunk fix megoldást, de az internetünk többször is megszakadt, amit a fix pozíció elvesztése követett. Kis várakozás, helyváltoztatás után aztán visszajött, de a 4G egyértelműen stabilabb kapcsolatot biztosított.

Ez egy munkaterület volt a sok közül, ahol Ti is szembesülhettek ezzel a jelenséggel ugyanis ma már a legtöbb szolgáltató 4G lefedettsége kiemelkedően jobb, mint a 3G vagy 3.5G-é, ezért ezzel nem árt tisztában lenni.

3G vs 4GOrszágos 3G, 3.5G és 4G lefedettség a Telekom hálózatában
(Forrás: https://www.telekom.hu/lakossagi/szolgaltatasok/mobil/lefedettseg)

Ha olyan műszered van, ami nem támogatja a 4G-t, akkor egy alternatív megoldásként megoszthatod okostelefonod Wifi kapcsolatát és ehhez csatlakozhatsz a műszereddel, amely így már a csak 4G lefedettségű területeken is használható lesz. Ha nincs Wifi a műszereden, akkor ez nem fog segíteni, viszont egy opciót célszerű leellenőrizned a beállításokban, mert ezzel a tapasztalatok alapján javíthatod az internet kapcsolat stabilitását. Erről, valamint a mobilinternettel kapcsolatos alapvető infókról itt olvashatsz bővebben.

Illetve egy másik megoldás a szakadozó internetre: a SmartLink, amely egy műholdalapú korrekciós szolgáltatással képes biztosítani centiméteres fix pozíciót. Ha szeretnéd megismerni részletesebben a SmartLink-et, esetleg a pontosságát vizsgáló teszteredményekre is kíváncsi vagy, akkor kattints a linkekre.

Akkor jöjjenek az épületek

Ha már a 4G-vel stabilan tudtunk dolgozni, megmértünk egy épületet a GS18-al, amely egyébként már egy korábbi mérés során mérőállomással fel lett mérve, így ezeket az eredményeket használni tudtuk ellenőrzésre. Fontos kiemelni, hogy mérőállomásos mérés is RTK alappontokra támaszkodott (mármint az álláspont tájékozása és meghatározása), így 1-2 centiméter bizonytalanság ezekben a koordinátákban is volt.

cofA felmért épület, mint „tesztalany”

Fix megoldással meg tudtuk mérni az épület mind a négy sarkát, azonban a jobb fenti képen látható hátsó saroknál már elment 10 centiméter fölé a 2D megbízhatóság és a műszer átváltott xRTK megoldásra (10-30 cm-es pontosságú fix pozíció), de a többi ponton stabilan hozta a fixet. Az eltérést a mérőállomással és GPS-szel bemért eredmények között az alábbi képen láthatjátok, feltűntetve a GPS-es mérés 2D CQ értékeit is az egyes pontok mellett.

pület_eltérés_cqPirossal a TPS, kékkel a GPS-szel mért épület körvonala és a kettő közötti eltérés m-ben megadva

Épületek GPS-szel történő mérése kapcsán fontos megjegyezni, hogy a mérendő objektum által keltett kitakarási szög általában nagyon nagy, ezért ez erősen csökkenti az elérhető műholdak darabszámát, rontja a műholdgeometriát, valamint ezek miatt a vevő által szolgáltatott pozíció minősége is gyengébb lesz. Nem váltható ki minden esetben a mérőállomások feladata ilyen munkák során, de ha a munka pontossági kívánalma megengedi, akkor alkalmas lehet erre is a dőléskompenzátorral ellátott GNSS vevőnk, amivel rengeteg időt spórolhatunk.

Milyen lehetőségeid vannak, ha nincs kéznél egy mérőállomás?

sdr

Használhatunk magasítót, ezzel segítve a vevő jobb kilátását az égboltra,

külpontos mérésvagy mérhetünk külpontosan, például a CS20-as kontrollerbe épített Disto segítségével, amivel akár már egy külpontból is meghatározhatunk egy új pontot mért azimuth (irányszög) és távolság alapján. Részletek a képre kattintva.

A dőléskompenzálás nyújtotta előny, hogy nem szükséges függőlegesbe helyezni a botot minden egyes mérendő pont felett, ezáltal gyorsabban dolgozhatunk, kihasználhatjuk olyan objektumok mérése során is, melyeket nehézkes lenne megközelíteni, mint például egy növényzettel benőtt birtokhatárpont esetében, ahogyan az alábbi képen is látható.

mérés döntve_2

Egy hatékonyan működő dőléskompenzátor valóban nagy előny a terepen és gyorsítja a munkát. Ha mégis kételyeid lennének, vedd fel kollégáinkkal a kapcsolatot és próbáld ki Te is 😉

Üdvözlettel
a Leica Geosystems
magyarországi csapata

 

Hasznosnak találod az oldalt? Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy. (Tendzin Gjaco)

%d blogger ezt szereti: