A minőségi RTK hálózati szolgáltatásokról szóló sorozatunk legutóbbi részében megismerkedtünk azokkal a legalapvetőbb teljesítménymutatókkal, amiket felhasználóként számon kell kérnünk egy szolgáltatótól, hogy a megfelelő pontossággal, megbízhatósággal és hatékonysággal tudjuk elvégezni a munkánkat. Láttuk, hogy számos RTK hálózati megoldás létezik és a minőségi kritériumok tükrében a legismertebbeket értékeltük is:
Ebben a bejegyzésben az i-Max és VRS módszereket járjuk körül egy kicsit bővebben.
- Az i-Max és a VRS (Virtual Reference Station) megoldások
E két megoldás esetén a rover küldi el a hozzávetőleges koordinátákat a szerver részére. A rover és a szerver közötti kapcsolatot az alábbi ábrák foglalják össze:
Mind az i-Max, mind a VRS tekintetében a következő megállapításokat tehetjük:
- Nem szabványos megoldások
Egyik megoldással kapcsolatban sem áll rendelkezésre publikált szabványosított algoritmus a hálózati RTK korrekciók generálására nézve.
- Nincs rover oldali ellenőrzési lehetőség
Mindkét esetben a szerver szolgáltatja a távolságból eredő hibák csökkentésére vonatkozó hálózati megoldást. Ez egy optimalizált megoldás, mely nem veszi figyelembe az egyedi roverek körülményeit, amivel az RTK pozíció minősége csökkenhet.
- Műhold adatok maximális felhasználása nem biztosított. Mindkét megoldás lényege, hogy a referencia állomásra nézve (Master és Virtuális) szimulálja az RTK korrekciókat. Ez bizonyos körülmények között veszélyeztetheti az RTK megoldást.
- Követhetőség és ismételhetőség
A VRS megoldás egy képzetes referencia állomáshoz viszonyítva, míg az i-Max módszer egy Master Referencia vevőhöz viszonyítva generál korrekciós adatokat. Ebből kifolyólag a VRS módszer esetén a bázis állomás és a rover közötti vektorra vonatkozóan nem beszélhetünk a mérés ismételhetőségről.
Amint láttuk az egyáltalán értékelhető hálózati RTK megoldások közül a gyakran használt VRS és i-Max megoldások is számos kompromisszumot rejtenek a felhasználó részére. Felmerül a kérdés: mi akkor a jelenleg legkielégítőbb megoldás? Nos, erről lesz szó a következő részben…
Üdvözlettel,
Leica Geosystems
magyarországi csapata
1 thought on “A hálózat csapdájában 3. rész. – Az i-Max és ViRS megoldásokról”
Comments are closed.