Amikor az olcsó a drágább – az értékalapú szemlélet sorozat befejező része extrákkal

aktuális

Az előző két részben (1.rész & 2. rész) azt boncolgattuk, hogy mi mindent kell számba venni, de legalább gondolni rá, mikor beruházási alternatívákat hasonlítasz össze. Eljutottunk odáig, hogy a beruházásodat egy időszakra vonatkoztatod és azokat a pénzáramokat veszed figyelembe a bekerülési árak mellett, melyek ez alatt a periódus alatt keletkeznek. Ebbe a témakörbe tartoznak a vásárlás pillanatában még fel nem merülő, de később elszámolandó költségek beleértve a kockázati szintek számszerűsítését is.

Ami a költségeket illeti, mivel nem kiflit veszel, hanem technológiát, így olyan járulékos tételekkel is számolnod kell, melyek nem a vétel pillanatában merülnek fel, mint például a terméktámogatás, a szerviz, az eszköz fejleszthetősége, stb. Van-e erőforrás a támogatásodra, vagy napokig várni kell, míg visszahívnak, mert az egy szem kereskedőd éppen egy közbeszerzés hiánypótlásán dolgozik és nincs idő az ügyfelekre? Ha így értelmezzük a terméktámogatást, akkor az nyilván ingyen van, de…Nos, igen, de…. Van-e elérhető távolságban szerviz, vagy kizárólag a kontinens másik felén foglalkoznak veled, nyilván akkor már aranyáron. Ha egyáltalán (vö. Covid helyzet). Nagyon fontos szempont az integrálhatóság, csereszabatosság kérdésköre is. Nyilván van az a szegmens, ahol ez nem hangsúlyos, de aki komolyabb eszközportfólióval, több mérőcsoporttal is dolgozik, ott bizony számszerűsíthető tétel, hogy az alkalmazottaknak háromféle rendszerben kell-e gondolkodniuk/dolgozniuk, vagy elég egyet megtanulni, de azt jól. Számtalanszor halljuk, hogy hiába van több mérőcsoportja egy vállalatnak, nem tudják őket egymással kiváltani (nem hatékony az erőforrás felhasználás) egyszerűen, mert az egyik csapat „X” brandet preferálja és ismeri (és hajlandó használni), míg a másik egy másikat. Az sem mindegy, hogy az eszközeid zökkenőmentesen kommunikálnak-e egymással, integrálhatók-e egymásba, vagy a kereskedőd zsenialitásán múlik, hogy mit „hegeszt” össze neked. Nincs ezzel baj, sőt tiszteletet érdemel amíg meg van a kereskedőd. A Leica Geosystems közel 200 éve jelen van és gyaníthatóan itt lesz még egy darabig és akkor is rendelkezésre áll, ha a személyek, akik jelenleg képviselik már kiesnek a képből. Ha a megélhetésedet azonban egyetlen személyre teszed fel nehezen azonosítható stabil háttér nélkül, akkor ugyanez már nem biztos, hogy elmondható. Nem gond ez sem, de tudatosítsd magadban, hogy ez bizony kockázat. És a kockázat bizony költség (kockázati felárnak hívják), amit újra csak számba kell venned. Egy kicsit idetartozik a hitelesség kérdése is. A beruházás/befektetés egyfajta hitelviszony is. Csakúgy, ahogy a bankod utánad néz, mikor hitelt ad Neked, bátorítunk, hogy tedd ezt meg Te is a kereskedőddel kapcsolatban, hiszen a beruházásoddal kvázi hitelt nyújtasz neki. Rendszeresen, de legalább a beruházásod előtt nézz egy kicsit a motorháztető alá például a nyilvános éves pénzügyi beszámolók, és a céginformáció megtekintésével. Ha romló pénzügyi helyzetet látsz, akkor érdemes elgondolkodni a hosszútávú fenntarthatóság kapcsán. Ha azt látod, hogy a kommunikációban rendszeresen „csapatunkra” hivatkozik valaki, miközben a cégadatok egy szem személyi állományról számolnak be, akkor az szintén kérdéseket vethet fel a hitelesség kapcsán (lehet, hogy a termékkel kapcsolatban is nagyobb mondások születhetnek, mint a valóság?).

Az eddigieket összefoglalva, ha pontos, tudományos értékű számításokat nem is végzel, legalább a bekerülési árhoz kapcsolj nagyságrendi negatív és pozitív tételeket az alábbiak szerint:

  • a bekerülési érték átlagtól eltérő különbsége eredményeként várható bevétel különbség
  • a beruházás maradványértéke
  • költségek a rendszer integritása, egységessége, a támogatás és szerviz kapcsán
  • kockázatbecslés

Az eddigiek legfeljebb gondolatébresztésre lehettek jók, ettől senki nem lesz sztárbefektető, vagy profi beruházás elemző, de nincs is erre szükség. Elég ha elfogadjuk: tisztán árak alapján nagyon félrevezető lehet döntéseket hozni. Az is világos, hogy van az a szegmens, ahol mindezekre nincs szükség. A kisvállalkozó -aki ebbéli mivoltában semmivel nem ér kevesebbet, mint egy részvénytársaság működtetője- számára talán valóban túlzás a professzionális beruházási gondolkodásmód, és ebből kifolyólag a Leica Geosystems bizonyos termékei sem feltétlenül szólnak mindenkinek. Dönthetsz úgy, hogy az egyetlen célod hónapról hónapra kitermelni a megélhetési költségedet és ebből tisztességesen megélni. Dönthetsz úgy is, hogy valami nagyobbat szeretnél, például fenntarthatóan növekedni, új piacokra betörni, tényezővé válni. Ha az előbbihez tartozol, semmi gond, ne is vesztegesd az ilyen tartalmakkal az időd. Ha az utóbbi ligát választod, akkor hagyd hátra az árösszehasonlítgatást és olvass tovább, fontold meg a most felsorolt tartalmakat (ami csak a kezdet).

Kezdjük akkor! Sajnos az ajánlott irodalom többségében angol nyelven hozzáférhető. Számos tankönyvszagú, a gyakorlattól fényévekre álló anyagot találsz magyarul, de ezek többsége arra jó, hogy még inkább elriadj a témától. A legjobb aktuális, könnyen érthető és hiteles forrásból származó tartalom egyszerűen nem jelent meg magyarul, ami szomorú igazolása a hazai általános pénzügyi intelligencia aktuális helyzetének. Ha valami időközben mégis megjelent, akkor egyrészt elnézést, másrészt érezzük magunkat szerencsésnek 😊. Az alábbi tartalmak elektronikus úton is megvásárolhatók (így adott esetben olcsóbbak is).

Fontos tisztában lennünk a kettős könyvelés alapjaival. És itt most nem az éves törvényes adózási kötelezettségünk kapcsán megkívánt minimumról beszélünk. A könyv nagyon olvasmányos formában, egyszerű gyakorlatias példákon keresztül magyarázza el a könyvvitel alapjait, ami elengedhetetlen, hogy számszerűen információt nyerj a saját működésedről. A példák az amerikai számviteli szabvány (US GAAP) alapján íródtak, de ez ne zavarjon meg. A kettős könyvelés alapjai olyan, szabványfüggetlen univerzális igazságok, mint a földmérésben az Euklideszi geometria.

Ha sikerült megérteni a számvitel alapjait, akkor ebből a könyvből nagyon szórakoztató és olvasmányos módon azt tanulod meg, hogy hol lehet gondatlanságból mellé nyúlni, akár -még törvényes keretek között is- vissza is élni vele. A blog témája szempontjából azonban a fő üzenet: még ha érted is a teljesítményed (pl. egy beruházásod) értékelésének alapjait (tehát itt már messze profibbak vagyunk az árösszehasonlítgatóknál), hogyan is lehet az még mindig félrevezető.

A titkos tudás 😉. Ha „végigküzdötted” magad az első kettő könyvön, akkor most jön a jó hír: kuka 😊😊. Na jó, csak majdnem. Fő üzenet: a számviteli mérőszámok keményen „elméletiek” tudnak lenni, semmit sem mondva a valós tulajdonosi értékteremtésről. Sokan ringatják magukat pl. abban a hitben, hogy jól teljesítenek, mert nő az éves bevételük. A kicsit képzettebbek az ilyen-olyan számviteli eredménykategóriákról gondolják ugyanezt – kicsivel már több alapon, de még ez sem az igazi. Szomorú hírünk van: extrém esetben az is megtörténhet, hogy tulajdonosi értéket rombolsz, miközben a számviteli eredményed évről évre nő és vice versa. Amikor ezt megérted, akkor már szekunder szégyent fogsz érezni, hogy valaha is végig olvastál egyet is a mindenhez is értő félművelt úgynevezett véleményvezérek árakkal kapcsolatos delirálásairól 😉.

Felvértezve azzal a minimális elemzői tudással, ami egy komolyabb beruházási döntéshez alap (kellene legyen), érdemes ezt a gyakorlatot végül a legjobbaktól ellesni. A Netflixnek nemrég megjelent egy remek mini dokuja a szociális hálók árnyoldalairól. Ott hangzott el, hogy jelenleg éljük az információs társadalom átmenetét a dezinformációs társadalom irányába. Ennek a kijelentésnek az egyik sajnálatos alapja, hogy mind többen vagyunk hajlamosak a NET futóbolondjainak „véleményéből” tanulni. Érdemesebb a Hálót arra használni, hogy hiteles, valódi teljesítményt az asztalra letévő forrásokat rendelünk magunknak. És hát Warren Buffett a saját befektetőihez intézett éves leveleinek gyűjteménye ilyesmi. A kötetből évtizedeken átívelő üzleti fejlődést követhetünk nyomon olvasmányos formában. Ha ezt végigolvasod és közben értelmezed is, tettél egy nagy lépést a pénzügyi/üzleti boldogulásod felé és nem mellesleg mosolyogni fogsz, ha a műszerberuházásoddal kapcsolatban a kereskedő lényegi érve, hogy olcsó.

Szellemi kalandra fel! Sok Sikert és Sok Szerencsét! 😊