A cikk egy prezentáció rövidített változata, melyet Papp Illés és Tóth Zoltán (CADLine Kft) adott elő a Leica Geosystems Hungary 2017 október 16.-án tartott, „Helyünk a BIM GALAXISBAN” elnevezésű szakmai konferencián.

BIM a hétköznapokban – lehetőségek és nehézségek

Ahhoz kétség sem fér, hogy az épületinformációs modellezés – azaz a BIM – manapság egy olyan fogalom, mely az építőipar valamennyi résztvevőjére és szakágára hatással van. Jelentős probléma azonban, hogy a BIM-ben való munkát illusztráló pozitív példák leggyakrabban hatalmas projektek. A képzéseken és workshopokon erőművekkel, hidakkal, nagy cégek közti együttműködésként mutatják be a BIM előnyeit. A kérdés az, hogy magántervezői szinten hogyan tudjuk kihasználni a BIM pozitívumait. Mi az a plusz, amit a BIM akár ma is a hétköznapi számítógépes tervezéshez adhat?

 A szakmai konferencia hallgatósága. Mit ad a BIM az ő hétköznapjaikhoz?

A CADLine Kft-nél való munkánk során meglehetősen jó rálátásunk van a nemzetközi építész-tervező klienseink által tapasztalt kihívásokra. A mi pozíciónkból úgy látszik, a kisebb méretű tervező cégek BIM-re való átállását számos nehézség akadályozza. Egyrészt jelentős a tudáshiány, a tervezők sokszor nem értik, vagy látják, mi az a plusz, amit a BIM-ből kinyerhetnek a hétköznapi munka során. Másrészt, attól, amikor valaki BIM-ben szeretne elkezdeni dolgozni, nem biztos abban, hogy a meglévő eszközei alkalmasak is rá. Felmerülhet bennünk, hogy új szoftvert, gépeket, vagy esetleg tréninget kell vásárolni, és az sem mindig világos, hogy mi az, amivel a meglévő tudást ki kell egészíteni – egyáltalán szükség van-e ezek mindegyikére. Harmadrészt tapasztalunk egy igen erős távolságtartást is az újtól, ismeretlentől. Mindhárom problémára válasz lehet, ha a szakemberek konkrét példákat látnak a BIM hétköznapi előnyeire.

Hétköznapi előnyök

A legfontosabb pozitívum, amit a BIM a hétköznapokban a munkánkhoz adhat, hogy már ma is hatalmas mennyiségű BIM adat áll rendelkezésre, szabad felhasználásra. Számos online elérhető gyártói katalógus létezik (BIMobject, Polantis, BIMcatalogs, stb.) melyekben olyan, ingyenesen elérhető, 3D tárgyakat találunk, amik magukban hordozzák a gyártói információkat – például tűzvédelmi osztályt, anyagot, modell számot, stb.  A tárgy így nem pusztán egy szimbólum, egy helykitöltő a rajzunkban, hanem geometria, adatokkal kombinálva. Így olyan ajtókkal, ablakokkal, tárggyal dolgozunk, melyek minden információval rendelkeznek amire szükségünk lehet, a tervek így pontosabbá, és könnyebben kommunikálhatóvá válnak. Egyes tervezőszoftverekben, így az általunk fejlesztett ARCHLine.XP-ben is, már közvetlen, integrált elérésünk van ezen online adatbázisokhoz. Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy ezen könyvtárakat most fejlesztik, ami egy hosszabb folyamat. Nem biztos, hogy azonnal megtalálunk mindent, amire szükségünk van, különösen, ha magyar gyártói elemekről van szó, azonban sok esetben már most is a különféle szerkezetek hasznos forrása lehet.

BIM elemek használata egy projektben. A forgóajtó itt magával hozza a saját, gyártói adatait.

Jobb együttműködés

További megkerülhetetlen előny, hogy a BIM segítségével jobban kommunikálhatok a társtervezőimmel, még ha nem is ugyanazt a szoftvert használják, mint én. A leginkább elterjedt 2D-s formátumok egyikével kapcsolatban szokás megjegyezni, hogy ez a CAD-ek között a közös nyelv, olyan, mint az emberi nyelvek közül az angol. Most újabb standardizáció küszöbén állunk, mert a BIM-nél ugyanez történik. Az ún. IFC fájlformátum egy olyan szabványos, nemzetközileg is elismert platform, amin keresztül úgy tudunk adatokat átadni, hogy a lehető legkisebb legyen az információ veszteség, és ezt minden résztvevő számára el tudjuk juttatni. Mivel a haszon itt a könnyebb együttműködés társtervezőkkel, és más szakágakkal, a BIM-re való átállás innentől kezdve egy stratégiai döntés a kis és közepes méretű tervezőirodák számára.

A BIM lényege az adat hozzáférhetősége és átadhatósága. Minden résztvevő számára elérhető az épület összes adata – ez a szakágak még jobb együttműködését eredményezi.

Mire figyeljünk?

Mindezek ellenére nem eshetünk abba a tévhitbe, hogy ha a BIM adatokommunikációban egy kifejezett fájlformátumot használok, akkor azon keresztül mindenképpen mindent át lehet adni. A gyakorlatban látjuk, hogy ez részben igaz lehet, ám vannak kivételek. Abban az esetben, ha például IFC fájlon keresztül kommunikálunk, nem fogok tudni átadni egy egyszerű szerkesztőrajzot az IFC formátumon keresztül. Más BIM formátumon keresztül esetleg igen.

Arra is figyelnünk kell, hogy bármikor, bármilyen konverzióról beszélünk, mindig számolnunk kell valamiféle adatátalakulással, ha nem is veszteséggel. Úgy látjuk, hogy eleinte mindenképpen a vegyes kommunikáció a reális, és ez fog egyre inkább átalakulni egy olyan módszerré, ahol lehetőleg egyetlenegy platformon keresztül zajlik az egész kommunikáció. Ez akkor válik kiemelkedően érdekessé, amikor nem úgy dolgozunk a saját környezetünkben, hogy társtervezőinkkel ugyanabban a szoftverkörnyezetben dolgozunk, hanem amikor különböző szoftvereket használó társtervezőkkel és más szakmákkal kell együtt dolgoznunk. Ilyenkor fontossá válik, hogy ezeket az információkat minél inkább veszteségek nélkül át tudjuk adni és át tudjuk venni. Igazából ez a legfontosabb akkor, ha IFC-ben átadunk egy tervet, hogy az adatveszteség és a feldolgozással járó plusz munka a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjen.

BIM – vele, vagy nélküle?

Láthatjuk, hogy a hétköznapi tervezéshez a BIM két hatalmas előnyt ad hozzá. Egyrészt nagy mennyiségű adatot tesz elérhetővé, másrészt segíti a szakágak együttműködését. Feltehetjük a kérdést, hogy mikor válik realitássá, vagy esetleg követelménnyé, hogy BIM-ben dolgozzunk.

Válaszunk az, hogy igazából nem ez a lényeges kérdés. Ne azért kezdjünk el a BIM-el ismerkedni, mert azt gondoljuk, hogy egyszer majd kötelező lesz, és attól tartunk, hogy mi lesz, ha kötelező lesz, mert nem vagyunk felkészülve, hanem azért kezdjünk el vele foglalkozni már most, mert olyan előnyöket nyújt, amiket nem hagyhatunk figyelmen kívül.