Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mérési állományunk miként importálható AutoCAD Civil 3D-be úgy, hogy a terepen felmért objektumok megtartsák eredeti stílusukat és kódjaiknak megfelelő rétegre kerüljenek. Emellett a pontszerű objektumokra kódjuknak megfelelő blokkok kerüljenek elhelyezésre, amelyek adott esetben egy attribútum érték alapján egyénileg vegyék fel méretüket.
Az adatkonverzióhoz első körben egy LandXML fájlt (Civil 3D.xsl) kell exportálnunk a Captivate-ből, melyre a stíluslap export menün belül van lehetőségünk. Ha ezt a fájlt mindenféle beállítás nélkül importáljuk a Civil-be, akkor az eredmény nem lesz igazán látványos, mindemellett a bevezetőben említett információkat se fogja tartalmazni (1. ábra).
Ehelyett, valami hasonlót szeretnénk látni a kijelzőn, mint, ami a 2. ábrán is látható.
A 2. ábrán látható eredmény érdekében – az importálást megelőzően – néhány dolgot fel kell konfigurálnunk a Civil Survey moduljában. A beállításokat elég egyszer megcsinálnunk, amelyeket egy sablon fájlba (.dwt) kimentve később újra felhasználhatunk.
Első lépésben hozzuk létre a szükséges rétegeket, amelyek a terepen használt kódjainkkal fognak megegyezni, vagy használhatjuk a Civil alapértelmezett rétegeit is. Ha ezzel megvagyunk, meg kell adnunk a szoftvernek, hogy az egyes kódok a LandXML fájlban mely rétegeknek felelnek meg. Ehhez létre kell hoznunk egy Figure Prefix Database-t. Erre a Toolspace/Survey menüben van lehetőségünk. Ügyeljünk rá, hogy a kódolásnál használt nevek megegyezzenek az egyes prefixek neveivel, lásd 3. ábra. A rétegek nevét tetszőlegesen adhatjuk meg.
Ha ezzel megvagyunk, akkor a vonalaink már a megfelelő színben és stílusban kerülnek importálásra, azonban a pontok megjelenését még be kell állítanunk. Ennek első lépése, hogy létrehozzunk új pontstílusokat azoknak a pontoknak, amelyekre blokkokat szeretnénk elhelyeztetni az import során (például fa, áteresz, szennyvízakna, oszlop, különböző közművek objektumai, stb.). A 4. ábrán a fa pontstílus beállításai láthatók.
A pontstílusok létrehozása után meg kell adnunk a szoftvernek, hogy a blokkokat mely pontokra helyezze el. Ezt a leíró kulcskészletek menüben tehetjük meg, amely a Toolspace/Settings/Point/Point Styles/Description Key Sets fülön található. Itt létre kell hoznunk azokat a kódokat, amelyekre szeretnénk blokkokat elhelyeztetni. Stílusnak válasszuk a korábban létrehozott, kódnak megfelelő pontstílust (4. ábra). Point Lable Style oszlopban beállíthatjuk, hogy milyen felirat jelenjen meg a pontok mellett. A Description only beállítás alapértelmezésben minden kód és attribútum információt ki fog írni, amit az egyes pontokhoz rögzítettünk. Ez némely esetben számunkra túl sok információt jelent. Ha csak kevesebb információra van szükségünk, akkor a megjelenő feliratokat testre szabhatjuk a pont stílus beállításokban, vagy a Format mezőben – erre még a későbbiekben visszatérünk. Megfelelő réteg kiválasztása után pontszerű objektumaink már a definiált blokkokkal fognak megjelenni (5. ábra). Ezzel már könnyítettünk munkánkon azáltal, hogy minden vonal a megfelelő rétegre került, és minden pontszerű objektum blokkokkal lett ellátva.
De hogyan importáljuk be a mért állományunkat?
Ehhez egy Survey Database-t kell létrehoznunk, majd ezt megnyitva jobb egérkattintás után az Import survey data opciót kell választanunk. Az import beállítások során válasszuk ki a megfelelő Figure prefix database-t, és a Process linework during import lehetőséget nem-re állítsuk, mivel a vonalaink már terepen megrajzolásra kerültek (6. ábra).
Emellett további hasznos dolgokat is beállíthatunk, melyek tovább növelhetik a hatékonyságunkat. Ha rögzítettünk attribútum adatokat az egyes pontokhoz, lehetőségünk van arra, hogy ezek szerint méretezzük, illetve forgassuk a blokkokat. Ehhez csupán meg kell adni a description key sets menüben, hogy a használni kívánt attribútum érték hányadik paraméterként lett eltárolva az egyes pontokhoz. Ezt a LandXML fájlból egyszerűen kiolvashatjuk. Ahányadik helyen szerepel az attribútum értéke a pont kódja után – paraméterelválasztó: szóköz –, az a paraméter száma, amit nekünk be kell állítanunk (7. ábra).
Ha azt szeretnénk, hogy a vonalainkat alkotó pontok a vonallal azonos rétegben jelenjenek meg, akkor annyit kell tennünk, hogy ezeket a kódokat is hozzáadjuk a description key set táblához, ahogyan a következő ábrán látható.
Korábban említettük a Format mezőt, mellyel lehetőségünk van a pont mellett megjelenő feliratok testre szabására. Az 5. ábrán látható, hogy több infó is – típus, átmérő, magasság – megjelenik a fa blokkok mellett. Ez túlzsúfolttá teheti a rajzterületünket, és lehet, hogy nincs is ennyi infóra szükségünk. Ha például csak a fa átmérőjét szeretnénk megjeleníteni, akkor a $ jel után csillag helyett adjuk meg, hogy az átmérő hányadik paraméter, és csak ez az infó lesz látható (9. ábra).
Ezekkel a beállításokkal már a blokkok mérethelyesen és a kívánt feliratokkal jelennek meg. Mivel ehhez az importhoz a Civil Survey modulját vesszük igénybe, ezért az objektumok ún. civiles objektumok lesznek, tehát a pontokat Cogo pontként, a vonalak pedig Survey fugure-ként kezeli a szoftver, ezért szerkesztésük valamivel bonyolultabb az egyszerű vonalakénál. Ezt a problémát a vonalak szétrobbantásával (explode parancs) orvosolhatjuk, melyek ezt követően 3D-s vonalláncok lesznek, és máris egyszerűen szerkeszthetjük őket, amennyiben szükség van rá.
Mint ahogy említettük, a feljebb vázolt lépéseket egy terepi kódtáblához elég egyszer megtennünk, ezt egy .dwt sablon fájlba elmenthetjük, így a további munkáink során csupán annyi a teendőnk, hogy importáljuk a Captivate-ből kiolvasott LandXML állományt, korrigáljuk mérésünket, amennyiben szükséges, és készen is vagyunk anélkül, hogy még hosszas órákat töltenénk szerkesztéssel.
Az AutoCAD Civil 3D felkonfigurálásának részleteit az alábbi youtube videón is megtekintheted. Tarts velünk legközelebb is!
Üdvözlettel,
Leica Geosystems
Magyarországi csapata
You must be logged in to post a comment.