A cikksorozatunk első részében bepillantást engedtünk azokba a helyi és globális gazdasági trendekbe, melyek hatással lehetnek a térbeli helymeghatározás technológiákat használó szakemberek kilátásaira – elsősorban az építőipar tekintetében. Mai cikkünkben ugyanezzel a céllal a kibontakozó műszaki irányvonalakat tekintjük át a Leica Geosystems portfoliójának bemutatásán keresztül.
Trendek a térbeli méréstechnológia terén
Mint a lézerszkennelés egyik iparági vezetője, a Leica Geosystems hosszú évek óta állítja –és aktívan dolgozik is ezen –, hogy a 3D pontfelhő megoldások éppúgy beépülnek a földmérő, sőt sok más mérnöki terület mindennapjaiba, mint ahogy ez a GNSS-szel történt. A piaci tapasztalataink alapján ez a trend már önálló életre kelt, jóllehet az életciklusgörbéjének csúcspontja még messze van. Egyre többen használják, akik még nem, azok is tudnak róla, sőt gyakran szembesülnek azzal, hogy az ő megrendelőik is érdeklődnek a technológia iránt.
A megoldás elterjedését sokáig az hátráltatta, hogy csak a két „szélsőség” volt elérhető. Az egyik oldalon ott volt a Leica Geosystems -elsőként bevezetett- megoldása (NOVA), ami egy nagy teljesítményű képalkotó mérőállomás „gyorstüzelő” lézeres távmérési, kvázi szkennelési képességekkel. Az ilyen, legfeljebb néhány tízezer pont per másodperc teljesítményre képes eszközök ma már nem tekinthetők szkennernek. Megvan a maguk helye, komoly termelékenységnövekedést jelenthetnek a klasszikus irány- és távméréses felmérési munkák során, de a nagy felbontást igénylő, ipari volument jelentő és/vagy speciális alkalmazások terén lemaradnak a valódi szkennerek mellett. Így elterjedésük is korlátozott volt.
A másik korán megjelent szélsőség pedig éppen a nagy teljesítményű szkennerek voltak a maguk relatíve nagy hatótávukkal, akár millió pont per másodperc és egyéb speciális képességeikkel. Ezeket mind az igényelt szaktudás, mind az ár tekintetében csak egy szűkebb réteg engedhette meg magának. A jelenleg kibontakozó trend azonban az, hogy egyre több olyan fejlesztés lát napvilágot, ami az előbb említett két szélsőség közötti űrt jól skálázhatóan kitölti. Különösen, ha a 3D pontfelhő technológiába beleértjük a digitális fotogrammetria újjászületését is (kameraképek alapján létrehozott 3D modellek). Csak rövid felsorolásként a Leica Geosystems portfoliójából:
Kezdjük mindjárt a magyarországi piacon még hivatalosan be sem vezetett mobiltelefon méretű Leica BLK3D-vel (1. ábra), ami kameraképek alapján valós időben készít 3D modellt, melyen már a helyszínen vagy később az irodában is pontos méréseket és dokumentálást végezhetünk.
Ezzel az eszközzel számos építőipari, vagy ingatlanhoz kapcsolódó mérnöki feladatot láthatunk majd el, de jó kiinduló eszköz lehet a B.I.M.-hez kapcsolódó munkáknál is.
A 2016-os év nagy szenzációja volt a Leica BLK360 (2. ábra). Egy söröskorsónál nem nagyobb, gyakorlatilag egyetlen gomb megnyomásával pár perc alatt teljes 3D modellt előállító (pontfelhő, kamerakép, hőkamera) eszköz az ingatlan értékbecslőktől kezdve B.I.M. (alacsony LOD szinten) szakembereken át a tervezőkig bezárólag egyre több társterületnek válik mindennapi munkaeszközévé.
Ebben az évben (2018) rukkoltunk elő a Leica RTC360 (3. ábra) megoldásunkkal, ami a kétmillió pont per másodperc – jelenleg verhetetlen – teljesítményén és egy női kézitáskánál nem sokkal nagyobb méretén túl további olyan megoldásokat is tartalmaz, ami nem teszi szükségessé a speciális szaktudást és kiegészítők, eljárások alkalmazását köszönhetően az egyedülálló VIS (Visual Inertial System) technológiának. A VIS lényege, hogy a műszer található kamerák és beépített IMU által szolgáltatott adatok alapján képes a terepen, valós időben regisztrált pontfelhőt előállítani. Jelenleg ez az az eszköz, ami a legszélesebb földmérési és építőmérnöki alkalmazásokhoz kompromisszumok nélkül ajánlható.
A lézerszkennelés területén piacvezető ügyfeleinknek sem kell úgy érezniük, hogy elvesztették elsődleges pozíciójukat. A Leica P# (4. ábra) széria, valamint a mobiltérképezés Pegasus termékei (5. ábra) továbbra is egyértelmű versenyelőnyt biztosítanak az igazán kritikus elvárások területén kezdve az ipari alkalmazásoktól a produktív város és vonalas létesítmény felméréseken keresztül a bányászati projektekig bezárólag.
Amint a felsorolásból látható a trend az egyre inkább alkalmazásspecifikus, csökkenő méretű, multiszenzoros hardver és az egyébként összetett munkafolyamatokat egyszerűsítő szoftver felé halad. Röviden a termelékenység és hatékonyság a jelszó a korábbi „mindenre ugyanazzal a fegyverrel lövünk és hátha lesz belőle valami” szemlélettel szemben. A képet tovább színesíti az UAV-k egyre bővülő kínálata is.
A 3D pontfelhő megoldások még épp csak elindultak az életciklusgörbéjük felszálló ágán, már kezd kibontakozni az újabb hosszútávú műszaki trend. Csakúgy, mint a GNSS és a lézerszkennelés esetén, itt is egy régóta ismert alaptechnológia érett meg a mindennapi és széleskörű használatra: a radartechnológia.
Két terület emelhető ki, ahol komoly fejlődés várható. Az egyik a közműkutatás, a másik a monitoring. A közműkutatás klasszikus indukciós megoldásai mellett a reflexiós (radar) eszközök is ismertek a múltból. A fejlesztési törekvés a skálázhatóságra, így a rendkívül különböző felhasználói igények lefedésére, valamint az egyéb platformokkal való integrálhatóságra (pl. GNSS, mobiltérképező megoldások) és a felhasználóbarát szoftverekre irányul. Ennek megfelelően már most széles választási lehetőséget kínálunk a Leica Geosystems portfólióban mind az indukciós, mind a georadar megoldásokból (6. ábra).
A talajradar technológiában jelenleg hatalmas a potenciál, az egy-két antennás közműkeresőtől (DS2000) a professzionális 40 antennás (Stream EM) közműtérképező megoldásokig rengeteg megoldás létezik, kifejezetten a felhasználói igényeknek megfelelően. Ráadásul a korábban már említett lézerszkennelést a radartechnológiával kombinálva a Pegasus Stream a föld alatti és feletti szerkezetek térképezésének a jelenleg elérhető csúcsát jelenti. (7. ábra)
A radartechnológia új lendületet adhat a mozgás- és deformációvizsgálatnak is. Míg a klasszikus monitoring projektek esetén -még lézerszkenner alkalmazásával is- vektoros megközelítésről lehetett csak szó, ahol egy-egy megmért pont elmozdulásából igyekeztünk következtetni a teljes objektum viselkedésére, addig az interferometriás radarok kvázi „szakadásmenetesen” képezik le a vizsgált felületet információveszteség nélkül. Az IDS HYDRA-G (8. ábra) például teszi ezt 0,1 mm-nél nagyobb pontossággal, 1-2 perc alatt adatot gyűjtve horizontális 360ᴼ-okos körben akár 800m távolságból is. Ez még a nagyteljesítményű szkennerekhez képest is egy újabb szint.
Összefoglalva a cikksorozat I. és II. részét: jelenleg és rövidtávon mind a gazdasági, mind a műszaki feltételek adottak tűnnek olyan új stratégiai üzletágakba való beruházásokhoz, ami tartós növekedést, a külső körülmények romlása esetén pedig intelligens kockázatkezelést jelenthet. A sorozat következő cikkeiben részleteiben is bemutatjuk a fentiekben felsorolt technológiák közül a legújabbakat, és összefoglaljuk azokat a Leica Geosystems Hungary Kft-nél végrehajtott szervezeti változásokat, melyek segítenek Nektek hatékonyan kihasználni ezeket megoldásokat.
Üdvözlettel:
a Leica Geosystems
magyarországi csapata
1 thought on “Gazdasági és műszaki trendek földmérőknek – II. rész”
Comments are closed.