A földmérési célú mérőállomások egyik legfontosabb jellemzője azok szögmérési pontossága. Emellett természetesen más, korántsem elhanyagolható tulajdonságai is vannak ezeknek a kifinomult műszereknek, mint például a prizma nélküli távolságmérés hatótávja, az onboard szoftver (pl. Captivate), automatikus prizmakövetési képesség (ATR), stb.
A földmérő szegmens számára elérhető Leica mérőállomások legalább 5”-es szögmérési pontossággal kerülnek forgalomba. A lista tetején a legszélsőségesebb pontossági követelményeknek eleget tevő 0.5”-es TS60-as műszer áll.
De mit is jelent az, hogy a műszerünk szögmérési pontossága pl. 1”?
Ez az érték a gyártás során kerül meghatározásra a 17123-3 ISO szabványban foglalt előírásoknak megfelelően. A folyamat során 5 irányt mérnek meg 2 távcsőállásban 12-szer. Az 12 forduló során a műszert (és vele együtt a limbusz 0 osztást) az egyes fordulók között 30 fokkal fordítják el annak érdekében, hogy a vízszintes kör esetleges osztáshibáiról (az osztások nem szabályos eloszlásáról) is képet kapjanak. Ezután a mérési eredményekből kiszámítják az egyes irányok közötti szögeket, melyek szórásátlaga adja meg a műszerünk szögmérési pontosságát. Ezt a folyamatot elvégzik mind a vízszintes, mind a magassági szögleolvasást vizsgálva. 1”-es műszer esetében a szórásátlag nem haladhatja meg az 1”-et.
Amikor kalibráltatjuk műszerünket, szintén a feljebb vázolt mérési folyamatot hajtják végre, és emellett még egyéb más dolgokat is. A kalibráció tehát nem más, mint a műszer aktuális szög, esetleg távmérési pontosságának újbóli meghatározása. A Leica kalibrációs folyamatairól itt olvashattok bővebben. Abban az esetben, ha a kalibráció során kiderül, hogy a műszer már nem felel meg a gyári pontossági elvárásoknak, akkor a műszer beszabályozására van szükség.
A kalibrációs folyamathoz, mely során meghatározásra kerül a szögmérési pontosság, kollimátorokat használnak. Az alábbi ábrán egy „ötcsöves” kollimátor elméleti ábrázolása látható, ahol a narancssárgával (Hz1-3) jelölt csöveken mérik a vízszintes és zöld (V2-3), valamint a középső sárga cső segítségével a magassági szögmérési pontosságot.
A kollimátorállvány egy robusztus betontömb, melyen rögzítve vannak az egyes kollimátorcsövek. Azért fontos a kalibrációt ilyen berendezésen végezni, mivel ez képes biztosítani a mérendő pontok megfelelő stabilitását (a kalibrációs folyamat alatti állandóságát) és itt minimalizálható legjobban az irányzás pontatlanságából eredő véletlen hiba. Ennek a magyarázata, hogy egy „kvázi” végtelenben lévő pontra irányzunk, amikor a kollimátorba belenézünk. (Minél közelebb van egy pont, annál kisebb valószínűséggel lehet egymás után többször pontosan ugyanúgy megirányozni.)
Gyakori hiba, hogy a szögmérési pontosságot összekeverik a legkisebb leolvasható (vagy kijelzett) szögegységgel, mely csupán a szögmérés élességét adja meg és korántsem azonos a szögmérési pontossággal.
Az élesség és pontosság közötti különbséget egy példán keresztül is bemutatjuk. Mérőszalaggal megmérünk egy távolságot egymás után többször és az alábbi eredményeket kapjuk: 41.174 m, 41.175 m, 41.179 m, 41.183 m.
„…mondhatjuk, hogy a példában a távolságok milliméter élességgel vannak megadva, de nem milliméter pontossággal. A pontosság és az élesség tehát két teljesen különböző fogalom. Az élesség a felhasznált értékes számjegyek számát fejezi ki, míg a pontosság hibaelméleti alapfogalom és az adatrendszerben szereplő adatok eloszlásával, terjedelmével van kapcsolatban.” (Forrás: Dr. Csepregi Szabolcs, Gyenes Róbert, Dr. Tarsoly Péter: Geodézia I., 2013)
Amennyiben kérdésetek merülne a témával kapcsolatban, keressetek fel bennünket irodánkban, vagy írjatok nekünk a Facebook-on.
Üdvözlettel
a Leica Geosystems
magyarországi csapata
You must be logged in to post a comment.