Nyerj  időt, használj vonalműveket a terepen!

FÖLDMÉRÉS & G.I.S

Te is szoktál vonalműveket használni felméréseknél? A visszajelzések alapján ez egy hasznos funkció lehetne akkor, ha egyszerűbb lenne a használata, nem növelné meg jelentősen a terepen eltöltött időt, és a végeredmény minimális irodai ráfordítást igényelne. Tarts velünk, és egy átfogó képet kaphatsz arról, hogy milyen megoldásokat nyújt ezekre a problémákra a Captivate szoftver.

Vonalművek használatakor a célunk az, hogy a terepi felméréssel egybekötött vonalas objektumok létrehozásával a későbbi szerkesztési teendőket minimalizáljuk. Ezt tovább növelhetjük, ha a pontszerű objektumokat nem csupán kód, hanem megfelelő attribútum adatokkal rögzítjük, amelyekre a CAD-be történő importálás során a blokkok automatizálva és attribútum adatok szerint méretezve helyezhetők el.

pic-1

Vessünk egy pillantást először a kezelőfelületre! Vonalművel történő kódolásra egy új felület áll a rendelkezésünkre, amelyen bal oldalt tudjuk kiválasztani a használni kívánt kódjainkat. A kijelző további részén egy 3D megjelenítésen követhetjük nyomon felmért objektumainkat. Igény szerint ez a 3D nézet eltűntethető, és helyette több kódmezőt, pontszámot, antenna vagy jelmagasságot és egyéb infókat jeleníthetünk meg a kijelzőn.

untitled-6

A vonalmű használatával létrehozhatunk vonalakat, spline-okat, 3 pontra illeszkedő íveket, és több pontra egy legjobban illeszkedő ívet. Hogy éppen melyik típust használjuk, a kód neve alatt található kis ábra jelzi, amely megérintésével változtathatjuk a vonalmű típusát.

pic2

A jobb alsó sarokban található jegyzet szimbólum megérintésével (vagy F4 Megaddal) tudunk attribútum adatokat tárolni mért pontjainkhoz. Mint ahogyan már említettük korábban, a pontszerű objektumok attribútum adatokkal történő tárolásával a CAD-import során dinamikus blokkjaink automatikusan méretezhetők, ezzel is gyorsítva munkánkat.

pic3

Ezekkel a tulajdonságokkal még nem biztos, hogy például egy tervezési alaptérkép elkészítéséhez vonalműves felmérést használnánk, hiszen minden egyes vonalas objektumon egyenként végighaladni nem lenne kifizetődő.

pic4

Azonban úgy már más a helyzet, ha keresztszelvényeket felvéve haladunk, és közben vonalműveket is rögzítünk, mindezt úgy, hogy egy megadott sablon szerint a műszer automatikusan vált a soron követező kódra, és nekünk csak a pontok rögzítésével kell törődnünk, – nem kell kódot választanunk -, melynek köszönhetően gyorsabban, egyszerűbben és mindemellett vonalműveket mérve tudunk dolgozni. Ennek egy szinte elengedhetetlen kiegészítője a cikk-cakk módszer, amellyel keresztszelvényekben történő mérés során a következő keresztszelvényt ugyanazon az oldalon kezdhetjük, ahol a korábbit abbahagytuk.

kereszt

Ezekkel a tulajdonságokkal már fel tudjuk mérni a szabályos keresztszelvényeinket, de mivel tudjuk, hogy a valóságban a felmérendő terület ennél sokkal összetettebb, ezért nemcsak egy kaptafán alapuló keresztszelvényeket kell felvennünk, hanem a keresztszelvények között, vagy éppen azok vonalába eső más – például pontszerű objektumokat – is. Ilyen esetben Fn+Szünet billentyűkombinációval megállíthatjuk a kódok automatikus váltását, és miután megmértük pontunkat Fn+Folytattal onnan folytatjuk keresztszelvényünket, ahol abbahagytuk. Amennyiben úgy látjuk, hogy a külön bemért pont kódjára nincs szükségünk a továbbiakban, azt törölhetjük a listából (Fn+EgyTöröl). Amennyiben azt látjuk, hogy szükség lesz rá az elkövetkező szelvények nagy részénél, akkor ne töröljük a listából; és ha épp olyan helyre érünk, ahol nincs ilyen pontunk, F5-tel ugorjuk át.

UGRAS.gif

Érdemes szót ejteni az ún. multikód funkcióról is, amellyel egyszeri méréssel több kódot is tárolhatunk. Ekkor tulajdonképpen annyi pont kerül tárolásra ugyanazokkal a koordinátákkal, ahány kódot kijelöltünk a rögzítés előtt. A vonalas létesítmények kereszteződésének felmérésére ez egy gyors és egyszerű módszer.

multikod

Ha mindent felmértünk, nem maradt más hátra, mint az adatok exportálása. A munkánk AutoCAD Civil 3D-ben történő feldolgozásához egy XML formátumba exportált célszerű használni, amelyet egy stíluslap exporttal hozhatunk létre.

Ha kíváncsi vagy arra is, hogy ezeket az adatokat, hogyan visszük be az AutoCAD-be úgy, hogy csak minimálisan kelljen szerkeszteni rajta, megtudhatod egy hamarosan következő cikkünkből. Iratkozz fel Te is blogunkra, hogy ne maradj le róla!

Üdvözlettel,
Leica Geosystems
magyarországi csapata