Mivel több kérdést is kaptunk az elmúlt időszakban a Leica CS20 kontrollerbe beépített Disto távolságmérő használatával kapcsolatban, ezért ebben az írásunkban bemutatjuk Nektek, hogyan működik ez az eszköz és mire érdemes figyelni használatakor.
Külpontos mérésekre akkor lehet szükségünk, ha egy pontot nem tudunk közvetlenül megmérni. Ha GNSS-szel mérünk, akkor ilyen esetben megoldást nyújthat egy dőléskompenzálással ellátott vevő, mint a GS18, mely ráadásul kalibráció mentes és a fémes tárgyak mágneses mezője sem zavarja meg. Ha műszerünk erre nem képes, vagy egyáltalán nem tudjuk megközelíteni a pontot, akkor a megoldás egy lézeres távmérő, mely már akár a kontrollerbe beépítve is elérhető.
Beépített távolságmérő, ennyi lenne csupán?
Nem. Habár a címben és a bevezetőben is távolságmérőt említünk, valójában távolságot, azimuth-ot (mágneses északi iránnyal bezárt szöget) és dőlésszöget is mér az eszköz. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk csupán EGY GNSS-szel megmért pontból (külpontból) egy újat (rejtett pontot) meghatározni EOV koordinátákkal és az EOMA magassággal együtt.
Szemléltető ábra a rejtett pont mérés működéséről a CS20 kontrolleren
Tulajdonképpen egy poláris pontmeghatározást végzünk, ismert szög és távolságértékek felhasználásával. A Captivate szoftverben ez az ún. Irányszög & távolság módszer. További módszerek is elérhetők külpontos mérésekhez: két ismert irány (előmetszés), két ismert távolság (ívmetszés), távolság és külpont (ortogonális bemérés).
Mikor melyik módszert válasszam?
Az irányszög és távolság módszer esetében a legegyszerűbb a dolgunk. Kiválasztjuk, hogy mely ponton állunk a műszerrel, megirányozzuk a mérendő pontot és egy gombnyomással (F2 – Távolság) a műszer méri és rögzíti is az új pont vízszintes távolságát, azimuth-ját. Ezekből az adatokból pedig kiszámítja a rejtett pont EOV koordinátáját és magasságát. A pont magassága a kontroller dőlésével és a mért távolság felhasználásával kerül meghatározásra.
A rejtett pont meghatározására elérhető módszerek a Captivate szoftverben
Adódik a jogos kérdés, hogy ha akár egy pontból is megmérhetem a rejtett pontot, akkor miért választanék egy olyan módszert, ahol legalább két ismert pontra (külpontra) szükségem van. Az egy pontból történő mérés esetén elengedhetetlen az azimuth mérésből származó szög használata, melynek pontossága eltérő lehet. Egy elektronikus iránytű méri meg az északi iránnyal bezárt szöget (azimuth-ot), melyet a mágneses hatások (pl. fémes tárgyak közelsége) vagy csupán az eszköz kalibrációjának időpontja és minősége is befolyásolhat. Ezek természetesen a mérési eredményeinkre is kihatással lesznek. (Ezért sem került egy mágneses elven működő szenzor a GS18-as vevőbe.) A CS20 Disto kontrollerbe épített iránytű pontossága ± 6°.
A külpontos mérések esetén azonban nem minden esetben van szükség centiméteres pontosságú meghatározásra. Ha mégis, akkor a két távolsággal (ívmetszéssel) történő meghatározást javasoljuk, mellyel akár néhány centiméter pontosan is bemérhetjük rejtett pontunkat (pl. egy épületsarkot), amennyiben a külpontok távolsága nem több, mint 5-10 méter.
Ha a 2 távolságot használó módszert (ívmetszés) választjuk ugyan az iránytű nem játszik szerepet, de a ferde távolságok vízszintesre redukálásához a dőlésérzékelőt használjuk, melynek a kalibrációja szintén fontos, hogy megfelelő legyen. Erre azonban jóval ritkább esetekben lehet szükség, például, ha a kontrollert leejtjük vagy erős ütés éri. A mérési pontossága szintén sokkal jobb, mint az iránytűé ± 0.3°. A lehető legpontosabb eredményt, akkor kaphatjuk, ha közel vízszintesen irányzunk a kontrollerrel, mert így a ferde és vízszintes táv a mérendő pontig közel azonos.
A dőlés érzékelő és az elektronikus iránytű kalibrációja a Beállítások/Rendszer menüpont alatt érhető el
A távolság és külpont (ortogonális bemérés) módszert úgy használhatjuk a legegyszerűbben, ha úgy mérünk két pontot (A és B-t), hogy azok egy egyenesre essenek a rejtett ponttal, majd megmérjük a vonal kezdőpontjától (A) a rejtett pont távolságát (abcisszáját), így a külpont érétke (ordináta) 0.00. Az új pont távolsága a kezdőponttól lehet negatív is (ahogy alábbi rajz szemlélteti), így rövidebb távolságot kell mérnünk, amivel szintén javítunk a pontosságon.
Távolság és külpont módszer használata
Beállítási opciók
A Rejtett pont mérés applikáción belül Fn+F1 Beállítás menüpontban konfigurálhatjuk a Disto-t. Megadhatjuk például, hogy a távolságok, mely referencia pontra vonatkozzanak (honnan mérjük a távot):
- CS20 eleje, hátulja (abban az esetben, ha levennénk a botról a kontrollert)
- Rúd eleje, hátulja (ez a kontroller botra való rögzítésétől függ, lásd szemléltető ábrák alább)
A CS20 kontroller botra történő rögzítési változatai
Beállítások
A Magasság és Külpontok fülön beállíthatjuk, hogy magasságot is számoljon a műszer a rejtett pontokhoz. Ha ezt használjátok, akkor figyeljetek oda, hogy az eszköz és a célpont magasságát is állítsátok be (Magassági külpont használata opció, vagy az applikáció főképernyőjén a Pontszám soron állva F3 Magasság gombbal). Amennyiben a rejtett pont mérése lehetővé teszi, a legegyszerűbb a célpont magasságát 0-ra állítani és a pontot a megfelelő magasságban (pl. fa esetében a tövénél) megmérni. Tipp: a boton egyszerűen megjelölhetjük egy filccel a számunkra legkényelmesebb magasságot a kontrollernek, melyet lemérve megadjuk az eszköz magasságát. Ezt elég egyszer megcsinálni!
Jelmagasság és eszköz magasságának beállítása
Távolság- és szögkülpontok is beállíthatók. Előbbire akkor lehet szükségünk, ha a mérendő pontok távolságát egy állandó értékkel szeretnénk mindig eltolni. Tipp: abban az esetben, ha fákat kell felmérnünk és azt szeretnénk, hogy rejtett pontok a fa törzsének függőleges tengelyébe essenek, akkor a távolságok egy standard értékkel való eltolása nem a legcélszerűbb módszer, mert ez a fa átmérőjével változni fog. Ilyenkor a legegyszerűbb, ha a távmérés után, a mért távolságot manuálisan módosítjuk.
Mágneses deklináció beállítása
Szögkülpont megadását azonban minden esetben javasoljuk, ha bármely szöget használó módszerrel (pl. irány+táv vagy 2 irány) mértek. Erre a mágneses deklináció (a mágneses és csillagászati észak közötti különbség) miatt van szükség. Ha ez nincs megfelelően beállítva, akkor folyamatosan rossz azimuth értékekkel fog számolni a műszer és a mért pontok pontatlanok lesznek. A mágneses elhajlás (deklináció) értéke nem állandó, területileg eltérő lehet. Magyarországon kb. 4-6° között mozog. Hogy hol mekkora, azt a képre kattintva nézhetitek meg.
Mágneses deklinációt vagy elhajlást bemutató térkép (katt a képre)
Látható, hogy 50-100 km-en belül a mágneses deklináció értéke az ilyenfajta mérésekhez és a beépített Disto iránytűjének pontosságához viszonyítva lényegesen nem változik. Ezért, ha napi szinten ennél kisebb területen dolgozunk, akkor ezt nem kell változtatni, de mindenképpen fontos egy közelítő érték beállítása, mert enélkül jóval pontatlanabb lesz a mérésünk. Ezt a Beállítások/Rendszer/Regionális/Szög menüpontban tehetitek meg.
A munkaterületre jellemző mágneses elhajlás érték beállítása
(Beállítások/Rendszer/Regionális/Szög)
Kitárgyaltuk a mágneses észak és a csillagászati észak közötti különbséget. Nekünk azonban a vetületi északi irányhoz képest kellene megadni a pontok irányszögét, ahhoz, hogy megfelelő EOV koordinátákat kapjunk. Ezt úgy oldották meg, hogy a rejtett pontok WGS84 koordináta rendszerben kerülnek kiszámításra, melynek északi iránya már a csillagászati északkal egybe esik, majd azt követően kerül áttranszformálásra a pont az EOV rendszerbe a VITEL szoftverrel. Így a helyi koordináta-rendszer (EOV) északi iránya és a mágneses északi irány közötti eltéréssel nem kell számolni.
ÚJ!
Az új Captivate v3.0-ás firmware verziótól a rejtett pontok mérése CS20 Disto kontrollerrel már elérhető mérőállomásos módban is. Az alkalmazható módszerek. 2 távolság és Szelvény & Külpont.
Ha kérdésetek merül fel a rejtett pontok mérésével kapcsolatban, keressetek fel minket személyesen, telefonon, vagy írjatok nekünk a facebookon.
Üdvözlettel
a Leica Geosystems
magyarországi csapata
You must be logged in to post a comment.